9. Nagy az Isten Állatkertje……” Állat(ságok) a magyar irodalom és művelődéstörténetben

Nagy az Isten állatkertje…: Állat(ság)ok a magyar irodalom- és művelődéstörténetben

Megrendelhető: moriczegyesuletnyh@gmail.com

Számlaszám: 68800109 – 11154952 (Tiszántúli Takarék)

Szerkesztő: Mercs István

ISBN: 978-615-5971-00-6

294 oldal, 18 oldal színes képmelléklet

Kiadás éve: 2019

Ár: 2500 Ft + postaköltség

  1. április 17–18-án rendhagyó helyszínen, a nemzetközi hírű Nyíregyházi Állatparkban került sor a Nagy az Isten állatkertje… című irodalom- és művelődéstörténeti konferenciára. Az itt elhangzott előadások szerkesztett változatát közli kötetünk.

A világirodalomban a legősibb for­mák közé tartoznak azok az irodalmi alkotások, amelyek az emberi termé­szetet emberi vonásokkal felvértezett, antropomorfizált állatok ábrázolásával jelenítik meg. Az állattörténetek olyan példázatok, melyek nyilvánvaló és rej­tett tulajdonságainkat, a bennünk rejlő harmóniát és ellentmondásokat képe­sek ábrázolni. Ez a kifejezési forma a magyar irodalomban is rendkívül gaz­dag. A magyar irodalmi tradíció világ­irodalmi példákkal élénk párbeszédet folytatott már a kezdetektől.

A kötet tanulmányainak, „amely a magyar irodalom állatábrázolásait és nevezetes állatalakjait mutatja be, meghatározó gesztusa a megnevezés, a besorolás. Természetesen nem Alfred Brehm nagy állattani összefoglalójá­nak szempontjai szerint, hanem az iro­dalomtörténet különféle eljárásmódjai alapján történik ez a rendszerezés. A könyv nem tárgytörténeti katalógus, nem is kézikönyv, hanem műközpon­tú, műértő elemzések és invenciózus értelmezések sorozata.” (Ács Pál)

A tanulmányok a középkori ma­gyar irodalom vonatkozó alkotásai­tól a modernkor állatbőrbe bújtatott emberábrázolásáig irodalmunk teljes vertikumából és horizontjából szándé­koznak részleteket felvillantani.

A kötetet a tanulmány befogadását se­gítő képtár színesíti. Emellett névmutatót és a szerzők névjegyét is tartalmazza.

 

Tartalomjegyzék

„…ami kívül van, állatoktól tudjuk” – Előszó (Ács Pál)

Küllős Imola

Vadak vagy szelídek?: Állatok a magyar népballadákban

Szentmártoni Szabó Géza

Valós és legendás állatok Balassinál és kortársainál

Jankovics József

Főnixek és Kardos Griffek: Állatszimbólumok Gyöngyösi István költészetében

Csörsz Rumen István

A nyúl, a farkas és a pitypalatty: Moralizáló versek a XVII– XVIII. századi magyar közköltészetből

Függelék: A nyúl panaszsza (kéziratból)

Lengyel Réka

„Mesélő tükrök”: Az ifjabb Hatvani István állatmeséinek forrásai

Hegedüs Béla

Mit jelent a kaméleon?

Buda Attila

Historizmus és ornitológia: Magyarország madarai szépirodalmi tárgyalásban a XIX. század végén

Cséve Anna

A szent hasú tarka tehén és a borivó galamb: Móricz Zsigmond állatmeséi

Függelék: Móricz Zsigmond A sas és az ökörszem (kéziratból)

Mercs István

A tyúknak két lába van, mégis kotlik: Nagy Lajos Képtelen természetrajz című művéről

Mészáros Tibor

Az állatok királya – a kutya: Szerény bestiárium Márai Sándor művei alapján

Takács Miklós

Szempontok Déry Tibor Niki című regényének újra-értelmezéséhez

Kőszeghy Péter

Szúnyogok és nemeskócsagok: In memoriam Gáli József

Sánta Gábor

Fekete István szamara

Nagy Balázs

Sík Sándor költészetének állatszimbólumai

Karádi Zsolt

Fecskék, őzek, farkasok: A természet és az állatok Áprily Lajos költészetében

Gerliczki András

Lázár Ervin teremtményei: A Négyszögletű Kerek Erdő világa

Végh Balázs Béla

Gyermekversek állatvilága – útmutató

Margócsy István

Ki az állat?: Márton László Te egy állat vagy! című kötetéről

Képtár

Névmutató (összeállította: Mercs István)

A kötet szerzői

A sorozat kötetei

Állatságok