Alapszabály

MÓRICZ ZSIGMOND KULTURÁLIS EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület 2015. május 15. napján tartott Közgyűlésén az alapító tagok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Harmadik könyv Első és Második Rész, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. (továbbiakban Civiltörvény) törvényben foglalt követelmények alapján az egyesület (módosított) alapszabályát alábbiak szerint fogadják el:

 I. Általános rendelkezések

a.)  Az Egyesület neve: Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület

b.) Az Egyesület székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 2.

c.) Az Egyesület önkormányzati elven működő civil szervezet, működési területe a Magyarország területe.

d.) Az Egyesület jogi személy.

e.) Az Egyesület szolgáltatásaiból bárki részesülhet, kérelem, pályázat útján. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, önkormányzati, társadalmi, és gazdálkodó szervezettel, más civil szervezettel, és szövetséggel, amelyek segítik az egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

II. Az Egyesület célja és feladatai

a.) Alapcél szerinti tevékenység:

Az egyesület alapvető célkitűzése Móricz Zsigmond szellemi hagyatékának ápolása, az író életműve iránti igény ébrentartása a mai társadalmi, irodalmi és művészeti közéletben.

b.) Közcélú, kulturális tevékenységek:

• közművelődési tevékenység;
• irodalmi, képzőművészeti, zeneművészeti, népművészeti alkotó és ismeretterjesztő tevékenység;
• közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás, művelődési intézmények és más civil szervezetek részére;
• Móricz Zsigmondnak egykori lakókörnyezetében élt és élő írók, költők, valamint az író tevékenységében részes írótársak irodalmi, muzeális emlékeinek gyűjtése, feldolgozása és megőrzése.
• kiadványozási tevékenység

Minden tevékenység és ezek művelése, támogatása a névadó szellemiségének keretei között és annak ismertetése szolgálatában végzendő.

Az Egyesület a céljait az író szelleméhez méltó új formák és keretek között kívánja megvalósítani; irodalmi, művészeti, zenei találkozók, bemutatók rendezésével, kiállítások szervezésével, díjak alapításával, pályázatok és vetélkedők tartásával; irodalmi és történelmi nevezetességű helyekre szervezendő országjárásokkal, a határainkon túl élő magyar anyanyelvű lakosság szellemi életének támogatásával.

Az alapvető célkitűzések megvalósítását kiadványok megjelentetésével, az író műveinek terjesztésével, és más alkalmi rendezvényekkel kívánja szolgálni.

c.) Közhasznú tevékenységek (ezen közfeladatokat az Egyesület közvetlenül, de önkormányzati vagy állami felkérés és megállapodás alapján közvetetten is ellátja):

Tudományos tevékenység, kutatás Együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában. (2004. évi CXXXIV. tv. a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 5. § (3))

Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés: általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, nemzetiségi nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, felnőttoktatás, alapfokú művészetoktatás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálati feladat, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, pedagógiai-szakmai szolgáltatás (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (1) a)-u))

Kulturális tevékenység: Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése.

(1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b))

Kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7.)

Kulturális örökség megóvása: A helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) 13.)

A kulturális örökség védelme (2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5 § (1))

III. Az Egyesület tagsága

Az Egyesület tagsági formái: rendes tagság, pártoló tagság, tiszteletbeli tagság.

a.) Az Egyesület rendes tagjai lehetnek természetes (korhatár nélkül) és jogi személyek, akik és amelyek a társaság céljaival egyetértenek és azok eléréséért tevőlegesen közreműködnek, valamint a belépési nyilatkozatban vállalják, hogy az alapszabály rendelkezéseit megtartják, és rendszeresen, határidőben befizetik a tagdíjat. A később csatlakozó rendes tag felvételéhez az alapító tagok 50% + 1 fő ajánlása szükséges.

b.) Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, aki/amely az Egyesület céljaival egyetért, és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy az alapszabály rendelkezéseit megtartja, és az Egyesület céljainak megvalósulását anyagilag támogatja.

c.) Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – a Közgyűlés felkérése alapján – bármely természetes személy és jogi személy.

2. A rendes, pártoló tagjelölteknek a belépési nyilatkozatukat az Elnökséghez kell benyújtaniuk. A rendes, pártoló tagok felvételéről az Elnökség dönt. A tagfelvételt megtagadó elnökségi határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az érintett tagjelölt fellebbezéssel fordulhat a Közgyűléshez. Az Egyesület nem természetes személy tagjai a tagsági jogviszonyból eredő jogaikat és kötelességeiket a létesítő okiratukban meghatározott képviselőjük útján gyakorolják, illetve teljesítik.

A pártoló és tiszteletbeli tag véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet az egyesületet érintő kérdésekben, részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, jutalmakban.

3. A rendes tagok jogai:
4. a) részt vehetnek az Egyesület tevékenységében és rendezvényein.
5. b) Választhatnak, és kizáró ok hiányában bármely tisztségre megválaszthatók
6. c) Szavazati, tanácskozási, javaslattételi joguk van a Közgyűlésen. MINDEN TAGNAK EGY SZAVAZATA VAN.
7. d) Igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket.
8. e) Az Egyesület működésével kapcsolatban a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhetnek, melyre a tisztségviselők kötelesek választ adni.
9. f) Az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a különleges jogállású (pártoló és tiszteletbeli) tag csak érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.
10. g) Részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, juttatásokban.

A rendes tagok kötelességei:

1. a) Kötelesek eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeiknek.
2. b) Kötelesek a tagdíjat megfizetni minden év május 31. napjáig. A pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok tagdíj fizetésére nem kötelesek, szavazati joguk nincs, nem választhatnak és tisztségre nem választhatók, egyebekben jogaik és kötelességeik megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelességeivel.

4. A tagsági jogviszony megszűnése:

A rendes, pártoló, és tiszteletbeli tag tagsági jogviszonya megszűnik:

1. a) természetes személy tag halálával, nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
2. b) kilépéssel,
3. c) kizárással (ha a rendes, pártoló, vagy tiszteletbeli tag az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti),
4. d) a rendes tag tagsági jogviszonya megszűnhet kizárással akkor, ha két egymást követő évben nem fizetett tagdíjat, s ezt a figyelmeztetés után se pótolja.
5. e) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.

A rendes, pártoló és tiszteletbeli tag az Egyesületből bármikor indokolás nélkül kiléphet, ezt elegendő írásban bejelenteni. A kilépő tag tagsági jogviszonya a bejelentés napján megszűnik.

Ha a rendes, pártoló, vagy tiszteletbeli tag:

• az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti
• jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti,

a tagot a Közgyűlés határozattal kizárja.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen az illetékes Törvényszéken, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

Ha valamely rendes tag a tagdíjfizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a Közgyűlés írásban felszólítja, hogy tartozását a kézhezvételtől számított 30 napon belül fizesse meg, és figyelmezteti a mulasztás következményeire. Ha a rendes tag ezek után, a megadott határidő alatt sem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének, a Közgyűlés határozattal kizárja.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen az illetékes Törvényszéken, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület Közgyűlése dönt.

5. A tagdíjat az Elnökség javaslatára évente a Közgyűlés állapítja meg. Ennek mértéke: 1 500 Ft/év, melyet minden év május 31. napjáig kell befizetni az egyesület pénztárába.

6. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

IV. Az Egyesület szervei, tisztségviselői:

1. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyvezető szerve az Elnökség, felügyelő szerve a Felügyelőbizottság.
2. a.) Az Egyesület vezető tisztségviselői: elnök, titkár, 3 elnökségi tag

b.) Az Egyesület tisztségviselői: felügyelőbizottság elnöke, felügyelőbizottság tagjai

3. A Közgyűlés a tisztségviselőket 5 évre választja, melynek elteltével újraválaszthatók. A tisztségviselők megbízatása megszűnik a határozott időtartam lejártával, halállal, lemondással, a tagsági jogviszony megszűnésével, visszahívással, a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. Lemondás, elhalálozás, a tagsági jogviszony megszűnése, és visszahívás esetén a Közgyűlés legközelebbi ülésén a megüresedett tisztségre új tisztségviselőt választ. Az új tisztségviselő megbízatása a már hivatalban lévő tisztségviselők megbízatási idejéből hátralévő időre szól.
4. Az Egyesület vezető tisztségviselője az lehet, aki

• Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
• Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
• A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
• Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
• Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
• Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A Közgyűlés és az Elnökség  határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

5. Nem lehet a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) az Elnökség elnöke vagy tagja,

b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

6. A közhasznú szervezet megszűntét követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

7. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Elnökség tagjai nem lehetnek egymás egyenes ági rokonai.

8. Az egyesület a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a civil szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

9. Közgyűlés: Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, a tagok összessége. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése

l) egyéb, az alapszabályban meghatározott feladatok ellátása.

A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni, továbbá össze kell hívni az Egyesület székhelyére, ha a tagok egyharmada írásban, az ok és cél megjelölésével kéri, vagy a bíróság elrendeli. A Közgyűlést az elnök hívja össze. A Közgyűlésre a tagokat névre szóló írásbeli meghívóval kell összehívni, a Közgyűlés napja előtt legalább 8 nappal. A meghívónak tartalmaznia kell a jogi személy nevét, székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, és az ülés napirendjét. A meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmezetést is, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A nem ugyanazon a napon megismételt Közgyűlésre a tagok újra meghívót kapnak, mely azt a figyelmeztetést is tartalmazza, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelentek alacsony száma miatt nem határozatképes, akkor 30 napon belül azonos napirenddel megismételt Közgyűlést kell tartani. A Közgyűlés határozatait az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Közgyűlés a levezető elnök, valamint a szavazatszámlálók személyéről nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

A tisztségviselőket mindig nyílt szavazással kell megválasztani. Titkos szavazást kell tartani, ha a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok 1/3-ának titkos szavazásra irányuló indítványát a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel támogatja. A Közgyűlésről hitelesített jegyzőkönyvet kell készíteni, két személy hitelesít. A közgyűlés nyilvános. A Közgyűlés – eseti jelleggel – szakbizottságok felállításáról is határozhat.

10. Az Egyesület ügyvezető szerve (Elnökség):

a) Az Elnökség két közgyűlés között az Egyesület előkészítő, ügyvezető és végrehajtó testületi szerve. Az Alapszabály által hatáskörébe utalt kérdésekben önálló döntési jogköre van. Az elnökség 5 tagból áll.

b) Az Elnökség hatásköre:

– az Egyesület munkájának közgyűlés által meghatározott irányítása,

– az Egyesület tevékenységéről tájékoztatók, előterjesztések készítése, azok megvitatása,

– sajtó tevékenyég operatív igazgató útján történő irányítása,

– minden olyan ügyben állásfoglalás, amelyet a jogszabály vagy az Alapszabály más szerv hatáskörébe nem utal,

– az alapszabály felhatalmazása alapján döntés új tag felvételéről,

– a beszámoló elkészítése és elfogadás végett a Közgyűlés elé terjesztése

– az alkalmazottak feletti munkáltatói jogkör gyakorlása;

– az Egyesület gazdálkodásának megszervezése;

– döntés minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe.

c) Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente ülést tart. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással hozza. Az elnök az ülésről jegyzőkönyv készít, melyet aláír. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség határozatképes, ha minden tag jelen van. Az elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség tagjai tevékenységüket önkéntes alapon, díjazás nélkül vállalják.

d) Az elnök: Az elnök önállóan képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, állami, civil szervek, bíróság és más hatóság előtt. Összehívja és vezeti a Közgyűlést. Tájékoztatja a Közgyűlést a közgyűlési és elnöki határozatok végrehajtásáról.

Feladatai:

• az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
• a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
• az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
• az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
• az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
• a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
• a tagság és az egyesület szerveinek értesítése a közgyűlés ügyvezető szerv általi összehívásáról;
• az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
• részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
• a tagság nyilvántartása;
• az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
• az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
• az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

e) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén a titkár helyettesíti, ilyenkor képviseli is az Egyesületet azzal, hogy az Egyesület nevében írásbeli nyilatkozat megtételére a titkár és egy elnökségi tag együttesen jogosult. A titkár a Közgyűlés és az Elnökség határozatait a meghozatalt követő 8 napon belül írásban, postai úton közli az érintettekkel. A titkár a Közgyűlés és az Elnökség határozatait, és a beszámolót az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kifüggeszti, és az Egyesület internetes honlapján, (moriczegyesulet.hu) közzéteszi. A titkár vezeti a Határozatok Könyvét. A Határozatok Könyve tartalmazza a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét). A titkár a tagdíj-befizetésekről nyilvántartást vezet. Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, az elnökkel vagy a titkárral előzetesen egyeztetett időpontban, az Egyesület székhelyén.

f.) Az Egyesület bankszámlája felett az elnök és egy vezető tisztségviselő jogosult rendelkezni együttesen.

V. Felügyelőbizottság

Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

Az Egyesület közgyűlése 5 éves időtartamra három főből álló Felügyelőbizottságot választ, melynek elnöke és tagjai tisztségükben újraválaszthatók. A Felügyelőbizottság tagjai tevékenységüket önkéntes alapon, díjazás nélkül vállalják.

A Felügyelőbizottság tisztségviselői: Felügyelőbizottság elnöke, Felügyelőbizottság két tagja.

A Felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, üléseit a Felügyelőbizottság elnöke hívja össze, írásbeli meghívóval, az ülés helyének, időpontjának, napirendjének megjelölésével, az ülés napja előtt legalább 8 nappal. A Felügyelőbizottság határozatképes, ha három tagja közül legalább két fő jelen van. A Felügyelőbizottság határozatait nyílt szavazással, ha mindhárom tag jelen van, egyszerű szótöbbséggel, ha két tagja van jelen, akkor egyhangúlag hozza. A Felügyelőbizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelőbizottság elnöke és tagjai az egyesület Elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

A Felügyelőbizottság köteles a döntéshozó szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A döntéshozó szervet a Felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

Az egyesület vezetője és annak közeli hozzátartozói a Felügyelő Bizottság tagjává nem választhatók.

Nem lehet a társaság felügyelő bizottságának a tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet továbbá a felügyelőbizottság tagja az, akit az egyesület tevékenységi körébe tartozó foglalkozásától jogerősen eltiltottak mindaddig, míg a foglalkozástól eltiltó ítélet hatálya alatt áll.

Az a személy, aki korábban megszűnt olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, mely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet az egyesület felügyelő bizottságának tagja.

A Felügyelő Bizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles a közgyűlést tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más gazdasági társaságnál, vagy közhasznú szervezetnél is betölt.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja:

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), az operatív szervezet alkalmazottja

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

VI. Az Egyesület gazdálkodása

1. a) A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.

b.) A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja – a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

c.) A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

d.) A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

2.  a) A civil szervezet:

• alapcél szerinti (közhasznú), és
• gazdasági-vállalkozási

tevékenységet folytathat.

b.) A civil szervezet vagyonát a VI. fejezet 1.c.) bekezdése szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.

3.  a) A civil szervezet bevételei:

• tagdíj,
• gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
• a költségvetési támogatás:
• a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
• az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
• az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
• a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
• az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
• más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
• befektetési tevékenységből származó bevétel;
• az előzőekben felsoroltak alá nem tartozó egyéb bevétel.

b) A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai):

• alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
• gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
• a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
• az előzőekben felsoroltak alá nem tartozó egyéb költség.

c) A civil szervezet bevételeit a jelen fejezet 3. pont a.) bekezdése szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a jelen fejezet 3. pont b.) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

4. A civil szervezet jelen fejezet 3. pont a.) bekezdés 3.és 4. pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

5. A civil szervezet a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

6. A civil szervezet működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak.

7. Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

8. Az adománygyűjtés szabályai

• Civil szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.
• A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
• A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
• A civil szervezet részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

VII. Civil szervezetek könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai

 A könyvvezetés nyilvántartási szabályai

• A civil szervezetnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.
• A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

2. A beszámolási szabályok

a) A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

b) Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.

c) A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

d) A civil szervezet könyvvezetése – a beszámolási kötelezettség függvényében – az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.

e) A civil szervezet beszámolója tartalmazza:

• a mérleget (egyszerűsített mérleget),
• az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
• kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

f) A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.

g) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.

h) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

i) A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat.

h) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

3. a) A civil szervezet köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

b) A civil szervezet az a.) pont szerinti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

c) A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

d) A civil szervezet saját honlappal rendelkezik, így a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

e) Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos a)-c) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

f) A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

g) A titkár a Közgyűlés és az Elnökség határozatait, és a beszámolót az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kifüggeszti, és az Egyesület internetes honlapján, (www.moriczegyesulet.hu) közzéteszi. A titkár vezeti a Határozatok Könyvét. A Határozatok Könyve tartalmazza a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét). A titkár a tagdíj-befizetésekről nyilvántartást vezet. Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, az elnökkel vagy a titkárral előzetesen egyeztetett időpontban, az Egyesület székhelyén.

VIII. A közhasznú jogállás

• A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei  a) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során a b.) pont b.) alpontja szerinti szervezetek esetében a rájuk irányadó jogszabály szerinti szervet kell érteni a szervezet legfőbb szerve, ügyintéző és képviseleti szerve alatt. E szervezetek esetében a közhasznú jogállást a szervezet nyilvántartására illetékes szerv állapítja meg és jegyzi be a nyilvántartásba.b) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:
•  civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy
•  olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.

2. Törvény az 1. ponttól eltérően megállapíthatja valamely szervezet közhasznú jogállását.

3. A közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.

4. Megfelelő erőforrás áll az 1. pont szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

5. Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az 1. pont szerinti szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri a Civiltörvény 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy

b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

6. A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja az 1. pont szerinti feltételek teljesülését. Ha az 1. pont szerinti feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

7. A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznúsági nyilvántartásba vétel).

8. A közhasznú szervezet gazdálkodására vonatkozó különös szabályok

• A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
• A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
• A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
• Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
• A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
•  közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
• A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv – ha ilyet létrehoztak – a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.
• A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.
• A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

9. A közhasznú működés felügyelete, a közhasznúsági nyilvántartás

• Közhasznú szervezet közhasznú jogállását az ügyészség indítványa alapján a bíróság megszünteti, ha a szervezet a megszabott határidőn belül nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti
• Az ügyész a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szervnél indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem változtat.
• A közhasznú szervezet hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.
• A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.a) a számviteli beszámolójának a letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetveb) a szervezet – letétbe helyezett beszámolója, közhasznúsági melléklete – nem felel meg az alapszabályban meghatározott feltételeknek.
• A bíróság az ügyész indítványa alapján megvizsgálja, hogy a közhasznú szervezet a közhasznúvá minősítés követelményeinek továbbra is megfelel-e. Ha e követelmények a vizsgált időszakban – az adatokból megállapíthatóan – nem teljesültek, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz, és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.
• A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

IX. Különös szabályok

A civil szervezetek végelszámolása, kényszer-végelszámolása és egyszerűsített törlési eljárása szabályaira a Civiltörvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A civil szervezet csődeljárására és felszámolási eljárására – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Cstv.-t a Civiltörvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A csődeljárás és a felszámolási eljárás lefolytatására a civil szervezetet nyilvántartó bíróság illetékes.

Egyesületek egyesülésére, szétválására a Civiltörvény rendelkezései az irányadóak.

X. A civil szervezet megszűnése

A civil szervezet jogutód nélkül megszűnik, ha

a) a tagok kimondják megszűnését; vagy

b) az arra jogosult szerv megszünteti

c) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

d) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. A civil szervezet a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

Záró rendelkezések:

Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Egyesület működése felett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorol. A Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Harmadik könyv Első és Második Rész, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. (továbbiakban Civiltörvény) törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Egyesület módosított Alapszabályát a 2015. május 15-i Közgyűlés fogadta el.

ZÁRADÉK: Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabálynak az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Kelt: Nyíregyháza, 2015. május 15.

az Egyesület Elnöke