A Modus hodiernus sorozatról
Modus hodiernus – a latin szókapcsolat jelentése mai módon, mai szemmel. A két szó összerántásából keletkezett a modern(us), ami nem csupán egy kifejezés, hanem korunk egyik megkerülhetetlen identifikáló fogalma is. A modernt hajlamosak vagyunk úgy értelmezni, mint a réginek, avittnak tartott ellentétét, de épp a szó etimológiája mutatja azt, hogy a hajdani és jelenvaló nem állnak szemben egymással, hanem elengedhetetlenül és kölcsönösen feltételezik egymást.
Modus hodiernus – e két szó eredeti jelentésébe zárt kettős tartalom az, amit a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület által 2008-ban útjára bocsátott könyvsorozatában érvényre kíván juttatni. A sorozat alkotói és szerkesztői vallják, hogy az irodalmi, kulturális és művészeti tradíciók ébren tartása a rosszul felfogott modern ellenében nem idejemúlt, hanem megkerülhetetlen követelmény a mindenkori jelen öndefiniálásához. A múlt és ma együttélésének ez a felfogása lehetőséget biztosít korábbi korok ránk hagyományozott értékeinek mai módon történő megfogalmazására csakúgy, mint a modern kutatási irányok útkeresésének megszólaltatására.
A sorozat koherenciáját az biztosítja, hogy a szerzők fokozottan mikrotörténeti szempontú vizsgálatokra törekszenek. Ennek egyik szignifikáns kifejezője a nem túl mereven kezelt regionalitás. Ezen elsősorban a tiszántúli régió irodalmi, kulturális és művészeti hagyományainak, ill. az ide kötődő kutatók eredményeinek megmutatását értjük, de tágabb értelemben minden olyan munkát vállalhatónak tartunk, amelynek célja, hogy valamilyen arra érdemesnek talált szűkebb területhez kötődő jelenség helyét igyekezzék megkeresni a kultúra keretein belül.
A sorozat kötetei:
1. Jövőm emléke, múltamnak árnya”: In memoriam Czóbel Minka
2. „Nyugat csapatjának keleti zászlója”: Tanulmányok a Nyugat kelet-magyarországi kötődéseiről
3, Hamar Péter: Móricz Zsigmond művei a filmvásznon
4. Csorba Dávid: Mohács – egy „mesemondó” szemével: Emlékezeti rétegek Szerémi György Epistolájában
5. Egyén és világegész: János István válogatott tanulmányai
6. Kuruc(kodó) irodalom: Tanulmányok a kuruc kor irodalmáról és az irodalmi kurucokról
7. Sárkányok, főurak, asszonyok: A Báthoryak a művelődés- és irodalomtörténetben
8. Mint kagyló sebéből gyöngyszem: Móricz Zsigmond nyomában Prügyön
9. Nagy az Isten Állatkertje……” Állat(ságok) a magyar irodalom és művelődéstörténetben
–
10. Külön mítoszvilág: Tanulmányok alkotó nőkről, női alkotásokról
–
11. Portrék – albumba simulva: Költők, írók, kritikusok a Nyugat környékén
12. Mindenütt felyül ég: Gyász, temetések, újratemetések a magyar kultusz- és irodalomtörténetben