Megrendelhető: moriczegyesuletnyh@gmail.com
Számlaszám: 68800109 – 11154952 (Tiszántúli Takarék)
Szerkesztő: Mercs István
ISBN: 978-963-87917-7-1
364 oldal, 16 oldal színes képmelléklet
Kiadás éve: 2013
Ár: 2500 Ft + postaköltség
2011-ben a Rákóczi-szabadságharcot lezáró majtényi zászlóletétel és szatmári béke 300. évfordulóján Vaján, a mai történelemtudományban reális kompromisszumként értékelt megállapodást megelőző tárgyalások fontos helyszínén, több országos jelentőségű megemlékezés zajlott. Ezek között került sor április8– 9-én a Kuruc(kodó) irodalom című konferenciára. Kötetünk az itt elhangzott előadások szerkesztett, kiegészített tanulmányait tartalmazza.
A konferencia, s egyben a könyv is az időszakhoz fokozottan az irodalomtörténet, tágabb kontextusban a művelődéstörténet szemszögén keresztül közelített, s így hozzájárulni a kuruc küzdelmek koráról alkotott teljesebb képekhez. Az eredeti célkitűzésnek megfelelően az itt közzétett dolgozatok nem csupán a XVII–XVIII. század fordulóján keletkezett irodalmi jellegű és/ vagy értékű kordokumentumok tudós vizsgálatát valósítják meg, hanem a későbbi koroknak a korszakról kialakított véleményét, recepcióját is igyekezett feltérképezni. A „kötet tanulmányainak közös tárgya: a névtelen szerzők versei, ismert költőkkel együtt, írók kísérletei, hogy érzékeltessék II. Rákóczi Ferenc fejedelem és korának teljes világát. Sőt lebontva az egymást váltó generációk emlékezetére rakódott vágyak, tévedések, rágalmak, vádak, álságos hamis pátoszok, és a kisajátítások árnyképeit, eljussanak a valóság történetileg hiteles rétegeihez.” (R. Várkonyi Ágnes)
A tanulmányok nemcsak a kutatók, hanem a laikus érdeklődők számára is befogadható, tárgyilagos, de élvezetes stílusban értekeznek olyan nemzeti önértékelésünket érintő kérdésekről mint pl., hogy mit jelent kurucnak avagy labancnak lenni. Milyen motivációk és miként alakították, tartották, tartják fenn a kuruc-labanc szembenállás máig meglévő mesterséges dichotómiaélményét?
Tartalomjegyzék
Hagyomány és hitelesség – Előszó (R. Várkonyi Ágnes)
Bitskey István: „Hol vagy te most, nyalka kuruc?” – Kutatástörténeti szemle
Bartók István: Lojalitás vagy Habsburg-ellenesség? – Kuruckodó jezsuiták a 18. században
Mercs István: Labanc költő kuruc fogságban – Koháry István labancsága a Thököly-fogságban keletkezett versek alapján
Kőszeghy Péter: Krucsai János, a halál leánya és a „Rettenetes utolsó szempillantás”
Jankovics József: Bethlenek, Vayak, Dujardinok – Vay Erzsébet életének tükrében
Szentmártoni Szabó Géza: Szigony és golyóbis, avagy káromkodás a kuruc korban
Vámos Hanna, Vadai István: Kuruc titkosírások megfejtése
Csörsz Rumen István: „Nincs becsületi a katonának“ – Egy kuruc vonatkozású szövegcsalád a 18–19. századból
Végh Balázs Béla: Kuruckori hagyományok a szatmári svábok folklórjában
Hajdu Péter: Mikszáth kurucai
Szilágyi Zsófia: Egy meg nem írt regény Rákóczi fejedelemről – Móricz Zsigmond és a kurucok
Karádi Zsolt: Mikes, Juhász, Kosztolányi
Gerliczki András: Történelem és rekonstrukció Laczkó Géza Rákóczi című regényében
Hamar Péter: Történelem kettős tükörben – Észrevételek Bán Frigyes Rákóczi hadnagya című filmjéről
Takács Miklós: Két kuruc/labanc beszélget – Ady hat, azonos (al)című verséről és a Kovács András Ferenc-féle „átiratról”
Képtár
Névmutató (összeállította: Dudás Tamás)
A kötet szerzői
A sorozat kötetei